Angel a válogatottal a VB-re készül, az egyik interjújában Miaról, a pici születése körüli nehézségekről beszél. Mia születése óta most először.


A lányod volt a döntő alatt a legnagyobb inspirációd, aki elég nagy komplikációval jött a világra. 2013 április 22.-én jött a világra, a Dortmund elleni meccs előtt. Hogy emlékszel vissza?

A feleségem magzatvize elfolyt, és az orvos azt mondta, hogy ez még túl korai, de mindenképp meg kell szülnie, mert máskülönben csak 30% az esélye a túlélésnek. Hatalmas volt a komplikáció veszélye. Mia 6 hónapra született, és 2 hónapig volt inkubátorban. Csak látogatni lehetett, mindennap a kórházban voltunk. Esténként pedig bementünk jó éjt kívánni neki. Hulla fáradtan mentünk esténként haza. Nagyon kemény volt.

A Tizediket is a kislányoddal ünnepelted a pályán, ahogy a csapattársaid is a gyerekeikkel. Ő a legnagyobb motivátorod?
A lányom megmutatta azt, hogy semmi sem lehetetlen. Hogy a legnehezebb dolgokat is egyszerűvé alakíthatjuk, hogy az erőfeszítéseink kifizetődnek. Ellen kell állni a fájdalomnak és a szenvedésnek, és neked kell lenned a legerősebbnek. Mindezt tőle tanultam, segített, hogy ilyen csodálatos szezont futhassak. Neki és a feleségemnek köszönhetem, akik mindennap mellettem állnak és hisznek bennem. Bár az élete veszélyben volt, keményen harcolt, hogy ne legyen semmilyen komplikáció és ő legyen az erősebb. Eláraszt minket a szeretetével és most már velünk van otthon, békében, boldogan.

Jorgelina, a feleséged írt egy levelet Mia első születésnapján. Említette, hogy nagyon nehéz volt az elején. (Nincs annál szomorúbb, mint üres kézzel haza menni, fájdalommal teli szívvel) Mikor az ember ilyet olvas, elérzékenyül.

El akartuk mondani a történetünket, hogy erőt adjuk más szülőknek, akik ugyanezen mennek keresztül mint amin mi mentünk. Néha úgy érezhetik, hogy lehetetlen ebből a helyzetből kijönni, de hittel bármi lehetséges. Voltak egybeesések, mert Jorgelina apukája június 13.-n hunyt el (2012-ben), ugyanazon a napon mint amikor Miat haza vihettük a kórházból. Április 22.-n született és ez pedig a mezszámom.

Mia Madridban született, mindig összeköttetésben marad majd a várossal.  

Igen, Spanyolországban, Madridban született. A legfőbb dolog, hogy köszönetet mondjuk az orvosoknak, akik mellett voltak, akik törődtek vele, mert a kislányom nagyon egészséges. Mindezt nekik köszönhetjük, hogy az első két napjában ilyen jó gondját viselték. Nagyon hálásak vagyunk mindazért amit kaptunk tőlük, még Miaval bent voltunk.




Hogyan élsz normális focista életet mikor ilyen helyzetet élsz meg?


Nem volt egyszerű, de harcolnunk kellett. Két hónapot töltöttünk a kórházban, mindig ugyanazokkal a párokkal voltunk. Ez a szörnyű fájdalom összeköt más párokkal, de közben erősít is. Nagyszerű kapcsolatot ápoltunk azokkal, akiknek a gyerekei akkor voltak bent. A feleségem azóta is tartja velük a kapcsolatot, van egy külön Whatsapp csoportjuk ahol állandóan beszélgetnek, képeket küldenek egymásnak, barátok vagyunk. Mikor Mia egy éves lett, meghívtuk őket, a gyerekeikkel hozzánk. Szerencsére mindegyik gyerek túlélte, néhányuk bizonyos maradandó károsodással, néhányuk egészségesen. Meg akartuk osztani ezt a pillanatot velük mikor Mia egy éves lett.